2008. augusztus 19., kedd, 20:03 ~ írta kaptarlako ~ [címlapra!]

Ma olyasmi történt velem, ami a legtöbb emberrel legfeljebb rémálmában történik. Nem tartom kizártnak, hogy nekem is rémálom lesz majd a dologból, pedig nem vagyok azért egy beszari alak, tudjátok.

Úgy kezdődött, hogy apámmal megbeszéltük, elmegyünk kőzúzalékot venni, és kimegyünk a temetőbe, és körben, nagyszüleim sírja mellett elrendezzük ízlésesen, hogy ne verje fel a gaz. El is mentünk a tüzépre, és be is lapátoltam gyorsan egy mázsát két zsákba. Fizettünk, aztán mikor elindultunk, mondtam apámnak, hogy szomjas vagyok, álljunk meg valahol. De ő mondta, menjünk, majd ha végeztünk, iszunk. Áldom az eszét, hogy nem álltunk meg.

Kiértünk a temetőbe, kezembe adta az elszáradt virágokat, hogy menjek és dobjam ki, meg hozzak a kútból az ott közösségi céllal elhelyezett flakonnal vizet. Elmentem a kúthoz, és láttam, hogy nincs ott a flakon az oldalán lévő szegre akasztva, ahol a helye. A láncon függő vödör félig van vízzel, és a kút külső (!) oldalán lóg. Na, gondoltam, elmegyek a másik kúthoz, hátha ott van flakon. Mikor elléptem a kúttól, láttam, hogy a másik oldalán, egy szögre akasztva lóg egy táska. És a kút mellett szépen, rendben, egymás mellett egy pár női cipő...

Rémálom - ébren

Nem igazán tudtam mire vélni a dolgot, de nem törődtem vele. A másik kútnál volt flakon, onnan hoztam vizet, és amikor visszaértem apámhoz, beszámoltam neki a dologról. Mondtam neki, elég félelmetes, mintha valaki beleugrott volna a kútba. Különben meg olyan hülyék az emberek, mindent elhagynak.

Miután a vizet ellocsoltuk, visszaementem, hogy a közös flakon visszategyem, és újra a gyanús kút mellett vezetett el az utam. Akkor ért oda egy nő egy közeli sírhoz, és letámasztotta a biciklijét. Kérdeztem tőle, hogy övé-e a táska, és a cipő, de felelte, hogy nem. Mondtam neki, nagyon remélem, hogy senki sem ugrott bele a kútba.

Azt mondta, hogy ő még a közelébe menni is fél, mert gyerekkorában valaki beleugrott, és meghalt, és azóta rémálmai vannak tőle. Belenéztem végül a kútba, és próbáltam kivenni valamit a sötétségben. Annyit láttam, hogy nem teljesen sima a víz felszíne, de azt hittem, hogy valaki beleejtett egy műanyag flakont, vagy ilyesmit, és az lebeg a színen. Aztán már mentem volna tovább, mikor - szinte hihetetlen - valami nyögést, szuszogást hallottam odalentről. Leszóltam a mélybe: Van odalent valaki? Olyasmi hangot hallottam, amit az életben nem felejtek el többet. Ha van elhaló, erőtlen hang, hát ez az volt. Azt felelte: Igen, van...

Egy másodperc alatt ellepett a hideg veríték. Mondtam a mellettem ténfergő nőnek, hogy van odalent valaki. Azonnal hívtam a 112-t, és miután elkapcsoltak a megfelelő helyre, mondtam, hogy azonnal küldjenek mentőt, mert valaki leugrott a kútba.

Lekiabáltam a hangnak, hogy tartson ki, hívtam segítséget. Kérdeztem tőle, hogy van, hogy megsérült-e. Azt felelte az elhaló hangján, hogy nagyon fázik... Öregasszony hangja volt. Mondtam neki, már úton van a segítség, addig próbáljon meg észnél, és ami a legfontosabb: eszméleténél maradni. Kérdeztem tőle, hogy ha leengedem a vödröt, ami láncon lóg, vajon bele tud-e kapaszkodni, mert akkor felhúzom. Azt felelte, nem. Nem akartam erőltetni, ha a felénél elengedi a láncot, jó mély az a kút, abba halhat bele, hogy visszaesik.

Mondtam apámnak, hogy mi a helyzet, mondtam a nőnek, hogy beszéljen hozzá, nehogy elveszítse az eszméletét, vagy elaludjon a hideg vízben, mert akkor leeshet a feje, lebukhat a víz alá. Szegény nő is elfehéredett, végül is a gyerekkori rémálmával nézett szembe.

Ezalatt én kifutottam a temető elé, és vártam a segítséget, hogy a megfelelő kapuhoz irányítsam őket. Igazán nem lehet egy szavam sem rájuk, de nekem végtelen időnek tűnt, mire odaértek.

Végül megjöttek a rendőrök, a mentők, és vártuk a tűzoltókat, akik egy közeli falu mellett égő szénakazlat oltottak, ezért utoljára értek oda. Mikor ők nagy porozva, hatalmasat fékezve, szirénázva beutottak, villámgyorsan leugráltak, és vitték a felszerelést. Gyorsan megvizsgálták a terepet, úgy döntöttek, hogy a kút teteje nem elég erős, ezért egy közeli fához rögzítettek egy srácot, aki nagyon profin és villámgyorsan adta a parancsokat a többieknek. Végül is őt leengedték, és kis szarozás után felhúzták, őt, meg az asszonyt.

Nem volt annyira öreg, ötven-hatvan között lehetett, de a hangja olyan volt a kút mélyéről, mintha legalább egy kilencven éves összeaszott öregasszony lenne. Azt mondták a mentősök, miután megvizsgálták, hogy kihűlt, de megmarad.

Aki lement érte, mondta, hogy sokkal mélyebb volt a kút, minthogy a nő feje kilóghatott volna a vízből. Azért nem merült el, mert a hátát a betonnak vetette, és a lábaival támasztotta ki magát. Így, ebben a testhelyzetben várta a véget, mert odalent nyilván meggondolta magát, és nem akart a víz alá merülni. A víz körülbelül hat-nyolc fokos lehetett, annak a kútnak a vize még kézmosásra is mindig kurva hideg volt. Ha bemegyünk valahova apámmal a tüzép után meginni valamit, az asszony kihűl, elgémberednek az izmai, nem bírta volna magát tartani, míg odaérek, és elgondolkozom azon, mi a francért lehet egy pár női cipő egy kút mellett...

 

Bookmark and Share

Eddig 48 komment érkezett ()

  • 1.  Sparrow
    2008. 08. 19. 21:19

    Jézusom, tágra nyílt szemmel olvastam végig. Úristen! Majd figyelem a híreket, ennek biztos lesz valami nyoma.
    Szép volt, Lajos!

  • 2.  Antibaby
    2008. 08. 19. 21:25

    Miután magamhoz tértem, írtam mailt.

  • 3.  bajszos
    2008. 08. 19. 21:57

    Na nee!
    Emberéletet mentettél!

  • 4.  gus
    2008. 08. 19. 22:25

    én még nem tértem magamhoz.

  • 5.  gia
    2008. 08. 19. 22:28

    hát jézusom, alig bírtam végigolvasni. ez nagyondurva (kb annyira, mint a posztban szereplő kép).

    ügyes voltál, lélekjelenlétből jeles.

  • 6.  Thia
    2008. 08. 19. 22:34

    Kirázott a hideg! Borzasztó! Minden elismerésem neked!

  • 7.  sd
    2008. 08. 19. 23:41

    Ez nagyon durva! Ráz a hideg, könnybe lábadt a szemem...én nem mertem volna belenézni a kútba :-o

  • 8.  pazzo
    2008. 08. 20. 5:45

    Jó, hogy nem vesztetted el a lélekjelenlétedet. Tiszta horror.

  • 9.  SirValesz
    2008. 08. 20. 6:28

    Na ez tényleg az. Ilyen helyzetben nem túl egyszerű józanul gondolkodni.. de azzal, hogy sikerült, tényleg megmentettél egy életet.

  • 10.  ivcsek
    2008. 08. 20. 7:09

    Grat! Jó hogy ott voltál:)
    Elárulnád hol történt a dolog? Mert az nem derül ki!

  • 11.  Luxuskurva
    2008. 08. 20. 7:28

    Baszus, baszus, baszus és őőőőő..... baszus! Az a nő, baszki mármint amelyiknek ez volt a gyerekkori álma...őőőő; ez tényleg horror...

  • 12.  Dweyra
    2008. 08. 20. 8:04

    Huhh :( Kalap le.

  • 13.  rás
    2008. 08. 20. 9:37

    Ateista és materialista létemre ilyenkor mégiscsak meglegyint valamiféle gondviselés, sorsszerűség lehellete. Biztos neked - egy olyan embernek, mint te - kellett arra járnia.

  • 14.  hphp
    2008. 08. 20. 9:57

    lélekjelenlétből jeles, le a kalappal

  • 15.  kaptarlako
    2008. 08. 20. 10:46

    Hogy borzasztó volt, az tény. Azt azért ne felejtsétek el, hogy nem én húztam ki. Na jó, abban az értelemben életet mentettem persze, hogy éppen én jártam arra, és így piszok mázlija volt az öregasszonynak. De nem én mentem le érte.

    Ivcsek, mindez a szülővárosomban történt, Celldömölkön. Ez egy kisváros Vas megyében.

    Itt egy meglehetősen pontatlan, több ponton téves híradás az esetről: havariapress.hu/index.php?menu=hir&hir=24896

  • 16.  drc
    2008. 08. 20. 13:19

    ha te nem vagy ott öreg, akkor most valakinek nincs anyja, felesége, lánya...
    gratulálok, hogy volt erőd megfelelően cselekedni!

  • 17.  stan
    2008. 08. 20. 13:39

    hú, lali, meghűlt a vér az ereimben.

  • 18.  gia
    2008. 08. 20. 13:55

    a híradás nemsemmi... hmmm, biztos beleesett, előtte meg szépen elrendezte a cipőit/táskáját.

  • 19.  drc
    2008. 08. 20. 14:28

    lehet, hogy csak lábat akart mosni... (bocs)

  • 20.  a túlkoros naiva
    2008. 08. 20. 16:59

    minden elismerésem. (főhajt)

  • 21.  Dolphin
    2008. 08. 20. 22:03

    úúúh ... Minde elismerésem, én bele nem mertem volna nézni...

  • 22.  morri
    2008. 08. 21. 1:24

    Aztakurva... Nem jutok szóhoz. Tényleg hihetetlen lélekjelenléted van, gratulálok!

  • 23.  anyu(ha)
    2008. 08. 21. 9:27

    Jaj. Lali, te egy hős vagy, én még belenézni se nagyon merek egy kútba, nehogy beleessek.

  • 24.  Mandulaszemű
    2008. 08. 21. 10:30

    Phűű... hát erre nem nagyon lehet mit mondani. Még ha a sok véletlennek köszönheted, hogy megmentetted azt a nőt, akkor is hős vagy. De tényleg. :)
    Arra amúgy nagyon kíváncsi lennék, hogy a nő, ha tényleg felépül, ezek után hogyan fogja folytatni az életét. Lehet-e folytatni? Hazamegy és elmosogat, megeteti a macskát aztán leül tv-t nézni?

  • 25.  sára
    2008. 08. 21. 11:23

    hát ami tuti drágám, hogy Vonnegut, Örkény és Woody Allen együtt írják az éltetedet. :P
    egyébként meg büszke vagyok rád nagyon. én vlaszeg infarktust kaptam volna a helyszínen

  • 26.  kaptarlako
    2008. 08. 21. 11:52

    Mondanám, hogy nem vagyok hős, de ha már ennyi szép nő mondja, akkor el kell gondolkodnom, mi is szokott járni a hősöknek. ;-) :-D

    Mandulaszemű, ezen én is gondolkodtam. Tulajdonképpen két napja ezen jár az eszem. A hírrel ellentétben, csak amíg én felfedeztem és a kimentése között legalább egy óra telt el. Szóval a nő több mint egy órán át tartotta magát a dermesztően hideg vízben, hogy el ne merüljön. Azt remélem, ez az erős óra elég volt ahhoz, hogy rájöjjön, mennyit ér az élet, és újra végiggondolja az egészet. Mert idefent könnyű azt mondani, hogy meg akarok halni, de amikor odalent volt a kútban, és lekiabáltam neki, hogy tartson ki, segítünk, akkor azért ő is elrebegett annyit, hogy "köszönöm". Kapott még egy esélyt. Őszintén remélem, hogy élni tud vele, és még vagy huszonöt év boldog élet vár rá, mielőtt végleg elmegy.

    Sára, kedden konkrétan azt éreztem, hogy Stephen King írja az életem.

  • 27.  pici
    2008. 08. 21. 15:37

    Jó ég! Remélem tud "élni" a második eséllyel... Milyen jó, hogy jókor voltál jó helyen. A hősöknek nagy cuppanós jár, amit szeptemberben fognak megkapni. :)

    ( Egyébként Szombathelyre menet Celldömölkön szálltam át. :) )

  • 28.  Búgócsiga
    2008. 08. 21. 16:18

    minden tiszteletem a tiéd Lali és azt azért ne tagadd le, hogy valóban Te mentetted meg ennek a nőnek az életét.

    szóval nyugodtan tetszelegj egy kicsit a hős-szerepben :)

  • 29.  kaptarlako
    2008. 08. 22. 0:21

    Na jó, életet mentettem, hős vagyok. :-) Pici, az én emlékeim szerint a hősöknek csók jár. ;-)
    De a cuppanósra mindenképp igényt tartok. :-)

  • 30.  Sparrow
    2008. 08. 22. 1:23

    De Lali, a hős attól kapja a csókot, akit megment, nem? ;) Szóval keresd fel a hölgyet, Picitől meg el a kezekkel! :féltékeny: :pisztolyt_ránt: :D

  • 31.  kaptarlako
    2008. 08. 22. 1:41

    Sparrow, reméltem, hogy nem hozakodsz elő ezzel. :kínos mosoly: Nem tudjuk elintézni valahogy? :bizalmaskodó kacsintás: :-D

  • 32.  Sparrow
    2008. 08. 22. 10:50

    Sajnos nem, Lali. A hősöknek kijáró csók kérdésével az 1999. évi XLVIIX. törvény foglalkozik. Ez kimondja ugyan az átruházhatóságot, de csak puszit lehet átruházni, csókot nem. A hölgynek kell írnia egy kérvényt a köztársasági elnökhöz, és befizetnie mellé az átruházási illetéket, ami idén 160 ezer forint. A köztársasági elnök, ha jóváhagyja a kérvényt, aláírja, és visszaküldi 15 munkanapon belül. Persze késések meg papírelveszések mindig előfordulhatnak. Szerintem egyszerűbb, ha felkeresed az idős hölgyet a csókért. ;)

  • 33.  Sziszamisza
    2008. 08. 22. 12:47

    Durva!!!! Nem tudok még megszólalni, csak a hideg futkos a hátamon!!!! Mindenesetre minden tiszteletem a lélekjelenlétedért...!

  • 34.  pici
    2008. 08. 22. 14:50

    hát itt meg mi a csuda folyik? :szégyenlősen_mosolyog:

  • 35.  drc
    2008. 08. 22. 22:14

    Sparrow jogilag kiművelkedett és él a törvény adta lehetőségeivel. =))

    (jajj de szar most a hozzászólásodat olvasni -- egész nap iefféléket olvasgattam...)

  • 36.  pici
    2008. 08. 22. 22:42

    Drága Kaptárlakó, tudod, azt mondtad, hogy sose lesz pénz a kártyámon... :D Bejött. :) De nem is tudom kifejezni, milyen jól esett. :)

  • 37.  kaptarlako
    2008. 08. 22. 22:52

    Ne aggódj, gondoltam, hogy erről van szó, szóval számítottam rá. :-) És örülök. :-)

  • 38.  Külföldi
    2008. 08. 23. 10:58

    Kaptárlakó, minden tiszteletem a tiéd, annyira profin csináltad, amennyire csak lehet, én meg libabőrzök a történetet olvasva és a végére könnybelábadt a szemem.
    Respekt.

  • 39.  kaptarlako
    2008. 08. 23. 13:06

    Külföldi, köszönöm! És minden jó, ha jó a vége.

  • 40.  sylverdevil
    2008. 08. 23. 15:06

    aztamindenit, vártam, hogy a végén bejelented, hogy álmodtad az egészet, de nem. ez nagyon durva :S

  • 41.  wunderwelt
    2008. 08. 23. 15:31

    Nem semmi! Csak ennyit vagyok képes kinyögni. Én az elején (legfőképp a fotóból kiindulva) valamiféle horror történetet vártam, aztán, hogy életmentés lett a végére, azt nem is gondoltam volna... Hát elképesztő mik meg nem történnek! Én el sem tudom képzelni, mit tettem volna a helyedben. Lehet beájultam volna az asszony mellé a kútba ijedtemben.

  • 42.  dr blondee
    2008. 08. 24. 21:49

    hahó,
    szerintem az a karma, illetve a karmikus összefüggések egy csodálatos megnyilvánulása! az a hatalom, amelyik megengedi, hogy hörpintsetek apáddal egy jó sört, az megengedi, hogy valaki épp kútbafojtsa magát akár. nem akarjuk elhinni, de tényleg ennyi az élet és olyan ritkán szembesülünk vele. jóóó!
    (amúgy én is azt vártam, hogy csak álom lesz)
    na, szóval tök jól gondolkodsz, király vagy, tessék szépen figyelni, élni!!!:)

  • 43.  kaptarlako
    2008. 08. 25. 11:10

    Dr. Blondee, imádom a kommentjeidet! :-)

  • 44.  hphp
    2008. 08. 26. 11:18

    ni, a történeted ismétli önmagát:
    index.hu/politika/bulvar/kut7490/

  • 45.  Templompadtárs
    2008. 08. 27. 16:11

    Durva, hogy a HavariaPress mennyire szánalmasan ferdíti el a hallomásból kapott infocskákat egy ilyen horrorsztoriról, hogy első lehessen a bulvárhírekben. Kaptárbelikém, emlékszel, hogy kiakadtál a hullagyémántos sztorid ellopásán? Ez így még rosszabb. Remélem aztán apáddal bepótoltátok a sörözést, és feltettetek egy jóóóó lemezt:)

  • 46.  kaptarlako
    2008. 08. 28. 8:27

    Templompadtárs, úgy bizony. És utána azért megittunk egy sört, de a jóóó lemez elmaradt. :-)

  • 47.  thingol
    2008. 10. 14. 22:52

    Azt hiszem talán ez a legtalálóbb cím, amit az utóbbi időkben olvastam. Nem semmi. Gratulálok (a lélekjelenléthez és a jól megírt posthoz egyaránt :), és remélem, jobban lesz a néni.

  • 48.  Raffy
    2008. 12. 04. 16:11

    A történet maga hihetetlen, de egyszersmind fantasztikus. Mindenesetre nagyon szerencsés volt a hölgy, hogy megtalálták, miután meggondolta magát. Hátha ez volt az élete fordulópontja, és ezután minden máshogy lesz.

    Amit sosem értettem, hogy az öngyilkosok miért veszik le a cipőjüket ugrás előtt. Ez egy általános jelenség, de részemről megmagyarázhatatlan. Ha meg akar halni, miért nem mindegy, hogy cipővel vagy anélkül?

Mondj valamit

A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket automatikusan aláhúzzuk. A túl hosszú linkeket kérlek rövidítsd le a href.hu-n, mielőtt beilleszted ide. Az email cím megadása kötelezo, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van freeblogos felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.





Az IP címedet megjegyezzük, de csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.